Mesteravatót tartott Esztergomban a Komárom-Esztergom Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Szent Adalbert Központban rendezett ünnepségen 5 szakma képviselőjeként 32 mester vette át oklevelét. Az országosan egyedülálló, régi, céhes hagyományokon alapuló rendezvényen a mesterjelöltek a tatai mészáros céh 1775-ben készült ládája előtt tettek esküt.
A résztvevőket köszöntve Dr. Szerencsés László, a kamara elnöke elmondta, a mesterképzés szűkebb hazánkban sikertörténet, a kereskedelmi és iparkamarák közül arányaiban az elmúlt években Komárom-Esztergom vármegyében kaptak a legtöbben mesteri címet. Hozzátette, a mesteri címet megszerzők a sikeres vizsgával a külvilág és maguk előtt is bizonyították, hogy szakmájukat az egyszerű kenyérkereső foglalkozásnál többre becsülik, másként tekintenek a munkájukra, mint egy kezdő fiatal. Felhívta az új mesterek figyelmét, hogy fordítsanak gondot arra is, hogy tudásukat megosszák a következő generációval, mint ahogy ők is elődeiktől tanulták a mesterséget. A mesteroklevéllel sok fiatalnak tudnak utat mutatni azzal, hogy igenis érdemes kiemelkedőt nyújtani minden szakmában.
A kamara 2023-as mesteravatóján 5 szakmában 32 mesterjelölt vett részt, így 8 asztalos, 5 kozmetikus, 10 autószerelő és autóelektronikai műszerész és 9 cukrász.
A mesteravató ünnepélyes megkezdésére Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adott jelet, amikor fő céhmesterként felnyitotta az 1775-ből származó eredeti céhládát. Később a mestereket méltatva elmondta: „egy ország, egy nemzet akkor lesz hosszan sikeres, ha a stafétát át tudjuk adni egymásnak. Legyünk képesek arra hogy, azt az értékközösséget, amit összeraktunk, tovább tudjuk adni, s ilyen értelemben a mesterek ennek az értékrendnek az erős oszlopai.”
A mesterek avatása után öt személynek adományoztak aranykoszorús mester címet. Zoltai Dániel, a kamara titkára elmondta, a cím adományozásához mesteri címmel kell rendelkezni, valamint legalább 30 év tevőleges szakmai múltat kell igazolni. Az elismert személyek magatartása, jelleme példamutató kell legyen vállalkozó társaik, valamint a tanuló ifjúság számára egyaránt, megmutatva azt az igényességet, mely lehetővé teszi a saját és az elkövetkezendő generációk számára a feddhetetlen és követendő szakmaiság megtestesülését.
Az aranykoszorús mesterek részére kitüntető jelvényt, oklevelet és emlékplakettet adtak át.
Az adományozó testület döntése szerint Aranykoszorús Mester címet vehetett át
- Alekszandrov Alekszandr asztalos mester (Esztergom),
- Bíróné Csuka Ildikó fodrász mester (Tata),
- Erdész Zsolt fogtechnikus mester (Esztergom),
- Molnár László cukrász mester (Komárom) és
- Nemes Tibor autószerelő mester (Kisbér).
A mesteravatón részt vett dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Romanek Etelka, a vármegyei közgyűlés alelnöke, Alberti Péter, Esztergom Megyei Jogú Város alpolgármestere, Horváth Szeder Gábor a járási hivatal vezetője, dr. Balogh Zoltán, az agrárkamara vármegyei elnöke, Boros Zoltán László, vármegyei rendőrfőkapitány és Sári Ákos Donát, a vármegyei katasztrófavédelem igazgatója. A pohárköszöntőt Horváth-Szeder Gábor, a járási hivatal vezetője tartotta.
Kovács Károly, fő ceremónia-mester az oklevelek átadása előtt felelevenítette, hogy az első magyarországi céhet 1307-ben a kassai szűcsök alapították, az utolsóként pedig a nyergesújfalui molnárok céhét szüntették meg 1922-ben.
Vármegyénkben először 1999-ben rendeztek hasonló mesteravatót, amikor a mostanihoz hasonlóan a mészáros céh 1775-ben készült ládája előtt tettek esküt és az ifjú mesterek az asztalosok céhének kupájából, illetve a cipészek céhének serlegéből ittak társpoharat az őket vizsgáztató látómesterekkel.
